Hírek

„Linuxos lettem”

Beszélgetés dr. Simon Gergellyel

 

A cím alapján esetleg azt gondolhatja az informatikában kevésbé jártas olvasó, hogy már megint kifogott valami furcsa reklámot, és menne is tovább. Álljon csak meg egy pillanatra. A következő beszélgetés ugyanis egy olyan érdekes, hiteles tapasztalatokra épülő beszámoló, amit garantáltan szívesen olvasnak majd azok is, akik azt sem tudják, „mi fán terem a Beszélő Linux” és azok is érdeklődéssel mélyedhetnek el Gergely tapasztalataiban, akikben régóta motoszkál a gondolat, hogy vak vagy gyengénlátó felhasználóként kipróbálják a Beszélő Linuxot.

Mint szinte minden történetben, itt is az volt az első kérdésünk, hogy mikor és hogyan kezdődött, tehát hogyan ismerkedett meg Gergely a Beszélő Linuxszal.

„2014. október 15-én." - igen, jól hallják, a fehér bot napján, és még mielőtt kétkedően csóválják a fejüket, és arra gondolnak, megkértük Gergelyt, hogy pár nap ide vagy oda, picit keverje meg az emlékeit, és tegye élete e fontos informatikai találkozását egy, a vak és gyengénlátó emberek számára különösen fontos napra, hallgassák csak meg a részleteket!

„Informatikai érdeklődésem folytán már 2008-ban értesültem az INFOALAP által fejlesztett BeLinről, informatikai listákról vagy máshonnan, már nem emlékszem. Már akkor kipróbáltam, amikor nem volt neve. Amikor megérkezett a BeLin 1.0, talán 2008. augusztus végén, Windows alá feltelepítettem ún. wubi módban. Erről azt kell tudni, hogy a Windows alá volt képes települni egy normál programhoz hasonlóan, és a Windows bootmenüjéből lehetett kiválasztani, hogy maga a Windows induljon vagy a BeLin.- megállapíthatjuk tehát, hogy az ismerkedés, a BeLin-re való átállás évekig tartott, míg 2014-ben, igen, azon a bizonyos októberi napon, megszületett a nagy döntés.

„A fordulópont 2014-ben következett be, amikor a Microsoft úgy döntött, hogy már nem frissíti a meglehetősen régi, de annál nagyobb karriert befutott Windows XP-t.

Ekkor újra elkezdtem foglalkozni a BeLinnel, majd a BeLin 4.0 megjelenésével 2014. október 15-én elhatároztam, hogy felrakom Windows mellé, lesz, ami lesz.

Sikerült, de a telepítést követően sok buktatóval találtam szemben magam, ezek azonban már nem szegték a kedvem, mert már igazából nem volt visszaút, a Windows XP-t már nem akartam megmenteni. Ez úton is köszönöm Attilának a sok-sok segítséget.

2015 februárjától jött el az a pillanat, hogy a Windows XP-nek végleg búcsút mondtam és tisztán telepítettem a BeLint. Azóta töretlenül használom három gépen is nagy megelégedéssel. - meséli, nem hallgatva el a kezdeti nehézségeket sem.

Ahogyan a beszélgetés során kiderült, Gergely szinte minden számítógépén BeLin-t használ. Következetes BeLin-felhasználóként rengeteg tapasztalatot gyűjtött, de kíváncsiságból mindig belenéz a rendszeresen frissülő BeLin tananyagokba, sőt javaslatai is vannak ezekkel kapcsolatban.

„Mindegyiket alaposan elolvasom, mert sosem lehet tudni, hogy nincsenek-e benne olyan információk, amikről még nem tudok. Szeretném leszögezni, hogy a tananyagokat - legalábbis amit eddig olvastam - nagyon jónak tartom abból a szempontból, hogy elég részletesek a kezdő felhasználó számára, de nem bocsátkoznak olyan részletekbe, amik már zavarnák.

Hogy valami rosszat is írjak: Vannak a szövegben olyan részek, amelyeket stilisztikailag én másképpen fogalmaznék meg. Mivel ez ízlés dolga is, ezért ezzel nehéz vitatkozni. Ettől függetlenül szívesen véleményezném őket ilyen szempontból."

Azokban a felhasználókban, akik eddig csak hallomásból ismerik a BeLin-t, szinte biztosan felvetődik a kérdés, hogy miben más ez ahhoz képest, amit eddig megszoktak, „miért jobb, ha jobb, mivel tud többet, mint más operációs rendszerek". Gergely nagyon alapos és részletes válaszából csak néhány megjegyzést emelünk ki kedvcsinálónak, hangsúlyozva, hogy a „miért" helyett a gyakorlati próba ér a legtöbbet, mert bármilyen más rendszerhez történő hasonlítás csak egyfajta körülírás lehet.

„Nem lepődtem meg rajta, hogy valami nem úgy működik. Inkább azon csodálkoztam eleinte, hogy sok minden hasonlóan használható.

 [...]Mai tapasztalataimmal igazából már nem is értem, hogy Windowsban vagy más rendszerben ez miért nem így van. Például: a csomagkezelés / szoftverkínálat egy olyan megoldást kínál, ami gyors, magától értetődő és biztonságos. Az, hogy nem szabadon az internetről kell letölteni a csomagokat, hanem biztonságos központi tárolókból úgy, hogy a rendszer számos módon felkínálja ezeket, nagyon jó dolog. [...]A fájlrendszer is logikusabb, egyszerűbb. Az, hogy a rendszer mindent egy logikus, többnyire szabványos könyvtárstruktúrába szervez, olyan nagyszerű dolog, amit a konkurens rendszernek is át kellene vennie. Számomra nem okozott problémát például, hogy egy lemezegységre, mint könyvtárra kell hivatkozni egy fájltallózó párbeszédpanelen vagy éppen a parancssorban (terminálban)."

Elég nehéz volt viszont megszokni pár technikai dolgot, de ezen is túllendültem. - meséli Gergely, és aki hallgatja, azt érezheti, hogy egy olyan felhasználó mesél, aki kifejezetten örömét leli a BeLin-nel való „bíbelődésben", nem torpan meg a számára szokatlan dolgok láttán, felismeri a számára új rendszer előnyeit és hátrányait. Az, hogy mennyire a vérévé vált a BeLin-es környezet, egy önironikus megjegyzéséből érezhető talán a leginkább.

„Amikor pedig a munkahelyi gépemen, amin Windows 10 és JAWS van, véletlenül ORKA billentyűparancsot használok és rájövök, nem csinálja azt, amit szeretnék, eszembe jut, hogy nem otthon vagyok. Szerencsére azért ez nem okoz nagy problémát, ritkán keverem össze a különböző kezelési módokat."

Végül pedig azt is megtudjuk tőle, hogy a vak és gyengénlátó emberek önállósága szempontjából miért tartja rendkívül hasznosnak a BeLin-t.

„Nem kell kínlódni szoftverlicencekkel, nem kell könyörögni senkinek, hogy adjon feloldó kódot, nem érzem megalázott helyzetben magam azért, mert önhibámon kívül elromlott a gépem és elvesztettem a licenckulcsot, nem kell látó segítséget kérnem se a telepítéshez, se semmi máshoz. Már ez önmagában is nagy könnyebbség.

Szeretem a gyorsgombokat, melyekkel pillanatok alatt elindíthatók a legfontosabb programok: böngésző, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, számológép, e-mailkliens, terminál, stb."

A BeLin társadalmi hasznát a következőképpen foglalja össze Gergely:

„Kétségtelen, óriási dolog az, hogy a magyar vakok és gyengén látók számára két- három évente lehetőség nyílik igen drága, akár egy jobb laptop árának kétszeresébe is kerülő kereskedelmi szoftverek adományozás útján történő megszerzésére. Ám az így felmerülő kiadások nehezebben hasznosulnak, mert csak arra az időre biztosítanak a vakok és gyengén látók számára megfelelő színvonalú szoftvert, amíg el nem avulnak.  [...]A BeLin nem ilyen, kétévente teljesen új verzió jön belőle, és amíg az életciklusa le nem jár az adott verziónak, biztosítva van a rendszer teljes körű használhatósága.  [...]A BeLin társadalmi hasznossága nemcsak abban mérhető, hogy szabad szoftverként lényegesen olcsóbb, ha nem ingyenes, hanem abban, és számomra ez kifejezetten fontos, hogy látássérült embernek vagy embereknek biztosít munkalehetőséget a rendszer fejlesztése.  [...]A BeLin társadalmi hasznosságát abban is le lehet mérni, hogy sokkal élénkebb és közvetlenebb a fejlesztővel való kapcsolat, mint a külföldi szoftvertermékek esetén.

Gergelynek köszönjük a beszélgetést, honlapunk minden olvasójának pedig sok-sok felfedező kedvet, kíváncsiságot kívánunk a BeLin-hez.
2018-02-28,
Nyomtatás gomb Nyomtat