Hírek

A képernyőolvasók frissítését mindenki várja

Interjú Dankó Pállal, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének rendszergazdájával

- Egyesületének tagjai közül körülbelül hányan használnak képernyőolvasó vagy –nagyító programot?

- Egyesületünk 600 körüli tagot számlál, mint társadalmunk egészében, úgy ebben a szűknek nevezhető rétegben is nagy számmal találhatóak idősebb korúak. Míg régebben a fiatalabb generációra és a középkorúakra volt jellemző a számítógép használata, manapság már nem számít csodának, ha egy hatvanadik életévét betöltött látássérült is számítógép felhasználó. Elektronikus információs rendszerünkben közel kettőszáz tagunk van regisztrálva, akik internetkapcsolattal is rendelkeznek és kíváncsiak az aktuális pályázatokra, látássérülteket érintő információkra. Van, aki csak egyszerűen, az operációs rendszere nyújtotta lehetőségekkel (kisebb képernyőfelbontás, vagy a testre szabás és azon belül a megjelenésben az elemeket átméretezve) tudja olvasni a képernyőn megjelenő információkat, és van olyan tagunk is, aki a MAGic képernyőnagyítót használja. Ez utóbbi csoportba tartozóak vannak kevesebben, jellemzően az aliglátó diákok használnak eddigi tapasztalataim szerint képernyőnagyítót.

Itt említeném meg, hogy egyre nagyobb teret hódítanak az okos telefonok adta kisegítő lehetőségek is. Pár éve ezt a Symbian telefonokra telepíthető Talks & Zooms program tette lehetővé, addig most ezt a fejlődést követve az iPhone operációs rendszerébe épített képernyőnagyító és a VoiceOver képernyőolvasó biztosítja, melyet jómagam is előszeretettel használok. Vannak, akik az Android rendszer olvasóját és nagyítási lehetőségeit próbálják kihasználni telefonjaikon.

Én mintegy száz-százhúsz főre tenném tagjaink közül azok számát, akik valamilyen képernyőolvasót hívnak segítségül számítógépükön, vagy mobiltelefonjaikon.

- Milyen tevékenységekhez használják egyesületének tagjai és munkatársai a képernyőolvasó és –nagyító szoftvereket?

- Az a tapasztalatom, hogy akik még valamennyit látnak a kijelzőből, azok előszeretettel használják az NVDA képernyőolvasót, mivel itt nem fontos a billentyűparanccsal történő navigálás, tehát jobban hasonlít a számítógép használata az un. látós felhasználáshoz. Akik főként csak a fülükre hagyatkoznak, azok ragaszkodnak a JAWS adta jól megszokott funkciókhoz és a Profivox Gábor hanghoz.

A felhasználás körében vezet a levelező szoftverek kezelése, fájó pont volt sok embernek az Outlook Express-ről történő lemondás, mely a Windows XP rendszer után már nem érhető el az újabb operációs rendszereken. Itt említeném meg, hogy elenyésző azok száma, akik számítógépükön nem Windows rendszert használnak, bár vannak más alternatívák is, de lehet ezek nem annyira ismertek, vagy nem kompatibilisek a túlnyomórészt használatos számítógépes programokkal, vagy csak egyszerűen túl magas az áruk.

A fájlok kezelése is gond nélkül végrehajtható ezekkel a hasznos szoftverekkel és természetesen a szövegszerkesztő (Word) vagy táblázatkezelő (Excel) is jól támogatott.

Az interneten történő böngészés már egy kicsit problémásabb, mert ennél a pontnál a honlapok akadálymentessége témába ütközünk. Sokszor előfordul, hogy amikor egy látássérült azzal fordul hozzánk, hogy mutassuk meg neki a képernyőolvasó használatát, de elég számára, ha csak az interneten meg tud majd nézni ezt-azt, akkor el kell keserítsük azzal, hogy ez talán a legnehezebb tevékenység, amit pl. egy JAWS képernyőolvasóval készségszinten el lehet sajátítani.

- Önt munkájának milyen részeiben segítik ezek a programok?

- Jómagam is – amikor lehetőségem van rá – az NVDA képernyőolvasót használom. Ám munkámban csak kevés munkafolyamatban tudok ilyen segítséget hívni, mivel a grafikus szerkesztő programok-, Cubase többsávos hangfelvevő szoftver-, Video vágó programok használata, és főleg a számítógépek telepítése közben nem, vagy csak ritkán lehetséges képernyőolvasó, vagy nagyító alkalmazása. Segítségként marad az analóg nagyító, az olvasó TV, és nem utolsó sorban a munkahelyi személyi segítő, mely utóbbi alkalmazása rendszeresen a következőképpen zajlik: „Erzsike! Hozzad már a szemed?”

- Hogyan segítik az egyesületi tagok mindennapjait a szoftverfrissítések?

       - Vannak olyan tagjaink, akiknél már beteges szinten tapasztaljuk azt, hogy mindegy nekik hogy milyen tartalmú frissítés jelenik meg, vagy mennyire jól lehet használni egy adott szoftver verziót, csak egy a lényeg, hogy a verziószám a legnagyobb legyen.

Ám azok, akik tapasztalt felhasználók, és még munkához is használják a számítástechnikát, óvatosabbak a frissítésekkel, és előtte véleményt kérnek tőlünk, vagy utána olvasnak, hogy érdemes-e rányomni arra az update gombra, vagy inkább várják meg, amíg tökéletesebb lesz egy adott változata az eddig jól működő szoftvernek.

A képernyőolvasók terén is sokan óvatosak. Ezen a téren viszont követnie kell az adott szoftvernek az operációs rendszer fejlődését is, így nem is kérdés, hogy ilyenkor mindenki várja a frissítést, hogy számára is használhatóak legyenek az operációs rendszer adta új funkciók, szolgáltatások. Ebben pótolhatatlannak tartom az „Informatika a Látássérültekért” Alapítvány munkáját, mert túlnyomó részt magyarul szeretnék használni a magyarországi látássérültek az operációs rendszerüket. És azzal, hogy az INFOALAP rendszeresen ír ki pályázatot az általa honosított JAWS és MAGic szoftverekre és frissítésekre, nagyon sok látássérült számára biztosítja azt, hogy akadálymentesen használja számítógépét, és sok civil szervezetet is segít ezzel abban, hogy akadálymentes munkahelyeket hozzon létre.

- Eljutott-e Önhöz egyesületének valamelyik tagjától olyan pozitív személyes történet, amelyben a képernyőolvasó vagy –nagyító programnak szerepe van? Ha van ilyen története, megosztaná ezt velünk?

- Több tagunk is van, aki JAWS képernyőolvasóval végzi munkáját, vagy éppen ennek a hasznos szoftvernek a segítségével tud, vagy tudott továbbtanulni. Van köztük jogász, vagy nyelvtanár is, ám van olyan tagunk is, aki esti gimnáziumot végzett és van, aki jelenleg végez a JAWS segítségével.

- Melyek az első tapasztalataik a szoftverfrissítésekről?

- Egy frissítés megjelenésekor sokan mondják azt, hogy ez a régiben sokkal jobb volt, miért kellett elrontani. Aztán ha találkoznak egy új és hasznos funkcióval, amely szolgáltatása beépül a mindennapjaikba, akkor már az új lesz a jó. Meg kell érteni, hogy vannak dolgok, amik már nem tudnak működni egy új verzióban, ám lehet, kap helyette a felhasználó egy másikat, ami még hasznosabb lesz számára.

A szoftverfrissítés és az új verziók megjelenése még egy hatalmas kérdést szokott felvetni a felhasználók körében: „Van hozzá már törés?” Az INFOALAP által meghirdetett rendszeres pályázat nagyban javítja a jogtiszta szoftverek használatának arányát, ám ez – valószínűleg a szoftver hivatalos ára miatt – még mindig nagy problémát jelent. Rendszergazdaként itt meg kell említenem, hogy egyesületünknél szigorúan vesszük a jogtiszta szoftverek használatát, ám néha nehezebb ezeket a legális szoftvereket aktiválni – főleg, ha egy másik gépre kell áttelepíteni – mint talán a NASA rendszerét feltörni.

- Milyen területeken tudna még együttműködést elképzelni az INFOALAP-pal?

- Nemrégiben részt vettünk a RoboBraille konferencián, ahol beszélgettünk az alapítvány vezetőjével arról, hogy szükség van visszajelzésekre az immár ünnepélyesen átadott online fájlkonvertáló szoftver továbbfejlesztéséhez. Ebben egyesületünk is szívesen segít, mivel egyesületünknél is elég nagy hangsúlyt fektetünk a minőségi Braille kiadványok előállítására.

Rendelkezünk hangstúdióval, ahol akár oktató, vagy bármilyen hanganyag előállítása megoldható lehet az alapítvány, vagy bármilyen megrendelő számára.

„Informatika a Látássérültekért” Alapítvány

2015-03-16,
Nyomtatás gomb Nyomtat