Hírek

Lapról hangra hírek és cikkajánló 2013. október 1.

Cikkajánló

1./ Viccplacc

Mit csinál az az olvasó, akinek az esős, borongós időben semmihez nincs kedve? Mit is csinálna…? Viccplaccot hallgat! Külön-külön nevet a rendőrön és az autóvezetőn, az emberen, aki el akarja adni a kocsiját, Mórickán, a két elítélten, vagy egyszerre az összes vicc szereplőin és persze magunkon, milyen nevettetőek és néha nevetségesek vagyunk mi, mindnyájan.

2./ A megértés fogalmai

Sokan, sokszor elbizonytalanodnak, milyen fogalmakkal beszélhetnek, beszélhetünk valakiről, aki nem lát, vagy aki kerekesszékkel közlekedik. A cikkben bemutatott könyv, a Fogyatékosságtudományi fogalomtár segíthet megszüntetni ezeket a bizonytalanságokat. Habár ez a könyv elsősorban szakembereknek szól, mindenki számára érthető és érdekes szómagyarázatokat, kultúrtörténeti ismertetőket tartalmaz az egyes fogyatékosságokhoz kapcsolódó hiedelmekről, előítéletekről, félreértésekről. Bolti forgalomban nem kapható, a Magyar Elektronikus könyvtár honlapján található meg. Érdekes olvasmánynak, valóságos társadalmi tükörnek ígérkezik arról, hogyan gondolkoztunk a fogyatékosságról, és fellelhetőek-e a berögzött előítéletek nyomai a mai látásmódban, legyen szó arról, ahogyan egy fogyatékossággal élő ember tekint önmagára, vagy arról, ahogyan a nem fogyatékossággal élő emberek gondolkoznak róla pozitív és negatív előítéletek mentén.

3./ Macska a kútban

Gyakran hangoztatott előítélet, hogy a fogyatékossággal élő emberek szeretnek egyedül lenni. Dehogy szeretnek! Legalábbis a fogyatékosságból nem következik feltétlenül az egyedülléthez való ragaszkodás. Inkább kényszer ez az egyedüllét, nem is egyedüllét, magány. Olyan, mint a kútba esett macska példázata. A macskának, akivel nem törődnek mások, vagy csak néhány távoli hang jut el hozzá, a víz ereje segít. Mi ez az erő? Egyfajta hitrendszerhez történő kötődés? Nyitottság, amely felismeri a fogyatékosságban rejlő lehetőségeket vagy a kívülálló érdeklődők közelsége, akikből barátok is lehetnek? A példázat sokféleképpen értelmezhető, de akár értelmezhetetlennek is érezhető, a döntés csakis az olvasótól függ.

4./ Otthoni vagy intézeti nevelés

Mi történik, amikor akadályozott gyermek születik egy családba? (Üzenetértékű, hogy a cikkíró nem a fogyatékossággal élő, hanem a más, sokaknak rokonszenves hozzállást sugalló, akadályozott kifejezést használja.) Milyen a szülők, testvérek viszonya az akadályozott gyermekhez? Elvárhatja-e a szülő, hogy később az „ép” testvér gondoskodjon az „akadályozott”-ról? Hogyan lehet elkerülni, hogy a család bezárkózzon, és – az akadályozott családtagra való tekintettel vagy egyszerűen csak rá hivatkozva – megváltoztassa korábbi szokásait, életmódját? Az intézeti elhelyezés megfelelő alternatíva lehet az egész családnak? El tudják ezt fogadni a szülők bűntudat nélkül, és mennyire van beleszólása magának az érintettnek abba, hogy intézetbe kerül-e?

5./ Bízz magadban!

Mikor érezte azt utoljára az olvasó, hogy már megint valami igazságtalanság történik vele, hátrány éri azért, mert „nem ép”? Mikor gondolt arra utoljára, hogy „Miért, miért én vagyok az, akinek nehezebb valamit megcsinálnia, miért velem történik ez az igazságtalanság, szerencsétlenség?!”? Ez a cikk azokhoz szól, akiknek hasonló érzések, gondolatok kavarognak a fejükben. Nem jogi tanácsokat ad, nem ígér mindent megváltoztató megoldást, „csak” a szemléletváltás lehetőségét kínálja. Azt, hogy a „korlátokat” inkább tágítható kereteknek lássuk. Ehhez ad bátorítást, lendületet a szerző.

6./ Itt és most

Mivel töltjük a napjainkat? Sajnos a legtöbben ugyanazzal, függetlenül attól, hogy mit és hol dolgozunk, tanulunk. Mivel is? Bosszankodással, félelemmel, vágyakozással. Miért van ez így? Miért nem tudunk boldogok lenni, pedig látszólag jó körülmények között és kiegyensúlyozottan élünk? Mit tehetnénk, hogy elviselhetőbbek, sőt boldogabbak legyenek a hétköznapok? Először is olvassuk el ezt a cikket, hátha hasznosítunk egyet-kettőt az itt kapott ötletekből.

7./ Szülők nélkül magányosan

Hány fiatal álmodozik arról, milyen is lesz, ha saját lakása lesz, hogyan fogja berendezni, milyenek lesznek a mindennapjai. Amikor ez megtörténik, akkor viszont sokszor mégsem olyan könnyű és egyszerű minden, mint ahogyan korábban gondolták. A legnagyobb probléma a magány, a régi otthon hiánya. Hiányoznak az ottani szokások, emberek, tárgyak. Mit tegyünk ebben a helyzetben? Ehhez ad néhány tanácsot ez a cikk.

8./ Féltékeny rám a testvérem?

Egy olvasói levél kapcsán vetődik fel a kérdés, hogyan hidalhatóak át azok a nehézségek, amelyek a testvérek természetes életkori különbségeiből adódnak? Hogyan lehet kis- vagy nagytestvérként elviselhetővé tenni a másik és magunk számára azt a tényt, hogy mások már kezdettől fogva a nagy- és a kistestvér szerepei a családban? Csakis úgy, ha legalább az egyik testvér elfogadja ezeket a kötöttségeket, és túl is lép rajtuk.

9./ Apa, játssz velem!

Mennyire vesznek részt a férfiak a kisgyerekekről történő gondoskodásban és a gyereknevelésben? Feltehetnénk úgy is a kérdést, mennyire engedik a nők, hogy bekapcsolódjanak a férfiak a gyereknevelésbe? Mennyire ragaszkodunk a hagyományos munkamegosztáshoz, vagyis a nők törődnek a gyerekekkel, mosnak, főznek, a férfiak dolgoznak? Mindenkinek jót tenne, ha kipróbálhatnánk, hogy másképpen is lehet. A gyerekek szívesen hallgatnák este az apukától a mesét, örülnének, ha apa fürdetné őket, közben az anyuka pihenhetne, az apa pedig olyan közelséget élhetne meg a kisgyerekéhez, amelyet korábban soha. Most már csak az a kérdés, mennyire tudjuk, akarjuk ezt az elképzelést megvalósítani a hétköznapokban? Mennyire hiszik el az apák, hogy a gondoskodás a kisgyerekről nem kizárólag női feladat, és mennyire engedik a nők, hogy megtapasztalják a férfiak, hogy ők is tudnak annyira gyengéden, odafigyeléssel gondoskodni egy kisgyerekről, mint az anyák.

10./ Mi kell a gyereknek?

Hogyan viselkedik az, aki elkényezteti a gyerekét? Elhalmozza fölösleges játékokkal, megveszi neki a századik kisautót is? Ez Vekerdy Tamás szerint nem elkényeztetés, hanem „elrontás”. Ha viszont a szülő-gyerek kapcsolat kiegyensúlyozott, ott van benne a közös játszás, dögönyözés nagy-nagy nevetésekkel, akkor az sem „elkényeztetés”, ha látszólag fölösleges játékot kap a gyerek. Ha kiegyensúlyozott a szülő-gyerek kapcsolat, akkor a szülő és a gyerek is pontosan fogja érezni, mi az, amire szükség van a közös játékhoz. A dackorszak persze megbolygatja ezt az egyensúlyt, de ezzel nincs is semmi baj. Az „elkényeztetés” – Vekerdy szerint – azoknak a családtagoknak, ismerősöknek a kedvenc szava, akik sokszor csak vágyakozva nézik azt a kapcsolatot, amelyben az „elkényeztetett” gyerek és szülei élnek.

Jó olvasgatást, érdekes beszélgetést kívánunk a cikkekről.

A Lapról hangra csapata

Mi is a Lapról hangra kezdeményezés

A Lapról hangra oldalon látó önkéntesek olvasnak fel újságcikkeket igazoltan vak vagy gyengénlátó hallgatóknak. Az újságok, folyóiratok túlnyomó többsége kizárólag nyomtatásban jelenik meg, vagy a képernyőolvasó és nagyító programok által nem kezelhető felületen érhető el. A Lapról hangra viszont egyszerűen hozzáférhetővé, sőt letölthetővé teszi ezeket. Portálunk azonban nemcsak a legkülönbözőbb témájú cikkek lelőhelye, hanem egy baráti közösség is, amelynek látó és látássérült tagjait az olvasás szeretete köti össze. A cikkek után található „Hozzászólok” rovatban és a www.vakinfo.hu weboldalon létrehozott fórumtémában olvasóknak és felolvasóknak egyaránt lehetőségük van a cikkek megvitatására.

A regisztrációról

A Lapról hangra olvasóinak és felolvasóinak is regisztrálniuk kell az oldal használatához. Gyakran visszatérő kérdés, hogy miért fontos a regisztráció.

A vak és gyengénlátó olvasók regisztrációja és látássérültségük igazolása azért nélkülözhetetlen, mert különböző törvényi és szerzőjogi előírások miatt kizárólag igazoltan látássérült felhasználók számára tehetjük meghallgathatóvá a felolvasott cikkeket a szabad tartalom kivételével. A regisztráció csupán néhány lépésből áll, és a látássérültséget igazoló irat szkennelt vagy fénymásolt változatának beérkezése után válik véglegessé. Amennyiben bármilyen probléma merülne fel a regisztráció során, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a

laprolhangra@infoalap.hu e-mail címen, hogy segíthessünk a megoldásban.

A felolvasók regisztrációja azért fontos, hogy az általuk felolvasott cikkekkel kapcsolatban (pl. az írás pontos megjelenési helyének és idejének vagy esetleges technikai kérdéseknek a tisztázására) fel tudjuk velük venni a kapcsolatot. Természetesen a felolvasóknak is örömmel rendelkezésére állunk a regisztrációval és a technikai kérdésekkel kapcsolatban a laprolhangra@infoalap.hu e-mail címen.

Technikai tanácsok a felolvasóknak

Az alábbiakban néhány olyan tanácsot olvashatnak, amely megkönnyíti az olvasók számára az Önök által beküldött cikkek közötti eligazodást, és javítja a felolvasás hangminőségét. 10 MB a feltöltési korlát, ezért a hosszabb cikkeket több részben kell feltölteni.

Kérjük, hogy a cikkek beküldésekor mindig adják meg:

-         a cikk címét (többrészes esetén számozva),

-         az újság nevét,

-         a megjelenés évét (ne írjanak évfolyamot!),

-         lapszámot vagy hónapot, napilapoknál dátumot.

Jelezzék azt is, milyen témakörökbe sorolható be az adott írás. Ez a későbbi címkézés miatt jelent segítséget, hiszen az olvasók nemcsak újságok címére, hanem témakörökre is rá tudnak majd keresni.

Figyeljenek a felvétel hangminőségére és hangerősségére.

Technikai problémáikkal bátran keressenek bennünket.

Szabad tartalom

Örömmel ajánljuk minden kedves olvasónk és felolvasónk figyelmébe a Lapról hangra oldalon elérhető Szabad tartalom kategóriát. Az itt található információk regisztráció nélkül is meghallgathatóak.

 

2013-10-01,
Nyomtatás gomb Nyomtat