Hírek

Beszámoló a 2012-es CSUN-ról

A szerző Birkir R. Gunnersson, az Izlandi Vakok Szövetsége szakembere.

Az idei CSUN-konferencián (International Technology and Persons with Disabilities Conference) is érezhetőek voltak a rossz gazdasági helyzet jelei, mivel a korábbi éveknél kevesebb kiállító és előadó vett részt a rendezvényen. Azok viszont, akik kiállítóként vagy előadóként megjelentek, a megszokott minőséggel és lelkesedéssel tartották meg bemutatóikat.

A Microsoft és a Google is sok akadálymentesítési szakemberrel képviseltette magát a konferencián, és számos esemény szponzoraként is megjelent e két cég. A Windows 8 akadálymentesítése volt több előadás központi témája is. Megállapíthatjuk, hogy a Windows 8 akadálymentesebb lesz, mint a Windows 7 (amit nem lesz nehéz felülmúlni). A tesztelők arról számoltak be, hogy Windows 8 alatt az internetböngésző már használható a beépített képernyőolvasó programmal, a Narratorral, és a Windows 8 számos új billentyűparancsot is tartalmaz, amely lehetővé teszi a navigálást a rendszerben. A képernyőnagyító most már kontrasztos színekkel is használható, ami a Windows 7-tel még nem volt lehetséges. A Windows 8 talán legnagyobb újdonsága pedig az akadálymentes érintőképernyős felület, habár ennek a pontos működése és minősége még némiképpen homályos. Úgy tűnik, mintha a Microsoft az Apple ötleteit tartaná követendőnek, habár nem valószínű, rövidtávon hasonló eredményeket érne el akadálymentesség megvalósításában.

Mások amiatt aggódnak, hogy a Microsoft új akadálymentességi koncepciója miatt törölték a rendszerből az ún. mirror drivert, amelyet a hagyományos képernyőolvasó programok használtak. Az NVDA nem alkalmazza ezt a technológiát, és jól is működik Windows 8-cal, a JAWS és a Window Eyes viszont felhasználja bizonyos tulajdonságait ennek a technikának. A Freedom Scientific, a Dolphin és a GW cégek képviselői egyaránt hangsúlyozták, hogy dolgoznak a Windows 8-ra vonatkozó megoldásokon, és elkészülnek ezekkel, mire a Windows 8 megjelenik. Nos, nincs más dolgunk, mint a várakozás, közben pedig reméljük, hogy a Microsoft tanult az Apple-től és a Windows Phone 7 akadálymentesítésével kapcsolatos vitákból, és valóban tesz valamit az új termékei akadálymentessége érdekében.

A Google nagyon látványos összeállítással képviseltette magát, a bemutatójuk elsősorban a Vox képernyőolvasót és az androidos akadálymentességi megoldásaikat helyezte előtérbe. A Vox képernyőolvasó a Chrome böngésző bővítményeként hozzáférhető Windows alatt, és ez lesz az egyetlen képernyőolvasó, amely a Chrome operációs rendszerük alatt is működik majd. A Chrome-koncepció abból a tényből indul ki, hogy a legtöbb felhasználó szervereken tárolja az adatait, számítógépnek ezért mindössze ezekhez kell a hozzáférést biztosítania, semmi más nem szükséges. A Vox képernyőolvasó sokat fejlődött, és kiválóan együttműködik a 15-ös és későbbi Chrome-böngészőkkel. A használatát azonban meg kell szokni, mivel a hagyományos képernyőolvasóktól eltérően működik, megvannak a sajátos fogalmai az alkalmazás során, mint például a Groups, amelyet elsőre nem könnyű megérteni.

A Google bemutatta a legújabb mobil operációs rendszere, az Ice Cream Sandwich akadálymentességi megoldásait is. A Google bemutatói a „kiváló” és a „nem sikerült” között váltakoztak. A Chrome Vox képernyőolvasót bemutató előadónak például változtatnia kellett az előadásán, mert nem töltötte le a szoftvert korábban, az online tárhelyről pedig nem tudta azt feltelepíteni az előadás alatt. Az androidos bemutatójuk sokkal jobb volt, itt számos, az interneten hozzáférhető megoldást mutattak be egy Samsung Galaxy mobiltelefon segítségével. Az egyik az a Google-alkalmazás volt, amely a telefon kameráját használva felismeri a különböző tárgyakat, és közli a felhasználóval, hogy mik azok. Az alkalmazás sikeresen felismerte a közönség tagjai által tesztelésre kínált euró, dollár és yen bankjegyeket, izlandi pénz viszont sajnos nem volt nálam, amit felajánlhattam volna tesztelésre…

Az a benyomásom, hogy a Google nagyon sokat tesz az Android akadálymentesítése érdekében, viszont még mindig nem tudott kitalálni semmit, ami annyira használható lenne, mint az Apple iOS már régóta. A Talkback érintőképernyős felület használata nehéz, és sem az Onscreen, sem az Eyesfree billentyűzet nem akadálymentes. Nincs Braille-támogatása sem a rendszernek, pedig a Google jelezte, hogy hamarosan piacra kerül, és a CodeFactory cég ajánlja majd az androidos akadálymentesítési csomagjában. Az iOS-szel összehasonlítva hiányzik számos navigációs lehetőség is, például hogy közvetlenül a képernyő tetejére vagy aljára jussunk, a hang minősége is rossz, és számos alkalmazás használati lehetősége korlátozottabb az iOS rendszerénél. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az Android kiválóan működik a fizikai gombos billentyűzetekkel, különösen a Code Factory akadálymentes termékeivel. Az is számít, hogy az androidos készülékek jelentősen olcsóbbak, mint az Apple-eszközök. Úgy gondolom, hogy az Android jövője ígéretes az akadálymentesség tekintetében még akkor is, ha jelenleg még számos hiányosságot mutat a rendszer. Be kell vallanom, csalódott vagyok, amiért ennyire lassan zajlanak a változások és nem értem, miért csak négy évvel az Android megjelenése után történik valami a hozzáférhetőség területén.

A legnagyobb meglepetést számomra a Yahoo akadálymentesítési csapatának teljesítménye jelentette. A vállalat képzett szakembereket vonultatott fel, akik érdekes előadásokat mutattak be az internetes akadálymentesség területéről. A Yahoo Mail kiváló példája annak, hogyan lehet akadálymentes megoldásokat bevezetni anélkül, hogy a fogyatékkal élőknek egy külön felületet hoznának létre a hagyományos felülethez képest korlátozott funkciókkal. Ígéretes a Yahoo Mail részeként elérhető közösségi média-felület is, amely a közösségi oldalak hozzáférhetősége szempontjából hozhat újdonságokat.

A webes akadálymentességről

Az Amerikai Vakok Szövetsége, felhasználva a Polgári Törvénykönyv adta lehetőségeket, nagyon sokat tesz az internetes akadálymentesség megvalósítása érdekében. Sok cég ugyanis inkább akadálymentessé teszi a weboldalát, mint hogy összetűzésbe kerüljön a törvénnyel. Az Amerikai Vakok Szövetségének köszönhető az is, hogy az amerikai törvényekben bizonyos mértékben követelményként szerepel az akadálymentesség. Bízom abban, hogy e tekintetben tanulunk az amerikaiaktól, mint ahogyan a RNIB, a Brit Vakok Szövetsége példája is mutatja, amelynek munkatársai szintén jelen voltak a CSUN-on. A RNIB mindent megtesz azért, hogy Európában is hasonló, kötelező erejű szabályzás szülessen az akadálymentesség érdekében, mint amilyen Amerikában van érvényben.

A HTML5 technológia is fontos beszédtéma volt a konferencia alatt. Az előadások túlságosan technikai jellegűek ahhoz, hogy itt részletesen beszámoljak róluk, annyit elmondhatok azonban összefoglalóként, hogy a HTML révén könnyebben megtalálhatóak a weboldalakon a keresett információk,  hozzáférhetőbbé teszi a multimédiás felületeket, és megkönnyíti az információk beírását is.

Szintén elhangzott, hogy jelentős az átfedés a fogyatékkal élő, az idős és a mobil eszközökről internetezni kívánók igényei között. Ha az egyik csoport javára fejlesztés történik, az jótékonyan hat a másik két csoport tagjaira is. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy az internetes akadálymentesítés központi téma lett, egyre több előadás, műhely foglalkozik ezzel a kérdéssel, tehát bekerült a nagy gyártó cégek látókörébe is, mint megoldandó feladat.

A közösségi oldalak akadálymentességéről

A közösségi oldalak akadálymentessége mindenhol fontos téma, így volt ez a CSUN-on is. A Media Access Australia számos bemutató filmet tett közzé a közösségi oldalak akadálymentesítésével kapcsolatban, ezeket a filmeket akadálymentesítési útmutatóknak is nevezik. Ezek az útmutatók a szakembereknek valószínűleg nem jelentenek újdonságot, a kezdő felhasználóknak viszont igen, és alaposan bemutatják azt is, honnan indultunk, és merre tartunk a közösségi oldalak akadálymentessége tekintetében. Egy kanadai cég, az Accessiweb tanulmányt készített a legfontosabb közösségi oldalak akadálymentességéről, és azt állapította meg, hogy mindegyik nagy hiányosságokat mutat. Nem történt tehát változás az elmúlt években a fogyatékosügyi szervezetek törekvései ellenére sem. A közösségi oldalakhoz való hozzáférés nélkülözhetetlen a fogyatékkal élő emberek számára, hiszen ennek hiányában kimaradnak társadalmi, politikai eseményekből, és az álláskeresés, valamint az oktatás területén is jóval kevesebb esélyük lesz, mint a nem fogyatékkal élőknek.

Az e-könyvek akadálymentességéről

Az elektronikus könyvek akadálymentességével kapcsolatban a fő probléma, hogy az Epub3 standard még nem terjedt el eléggé. A Daisy-könyvek következő változatai az Epub3 szabványnak megfelelőek lesznek, ez tehát egy olyan egységes rendszer, ami alapján az e-könyvek és a Daisy-könyvek is készülnek, és amely mindenki számára akadálymentes lesz. Egyes gyártók közölték, hogy alkalmazkodnak az Epub3 követelményeihez, mások viszont saját akadálymentesítési megoldásokat dolgoznak ki, amelyek nemsokára elérhetőek lesznek. Sok kiadó csak lassan tud csak áttérni az Epub3 követelményeinek megfelelő könyvek megjelentetésére. Az Apple iBook2 is szoftvere sokak számára csalódást okozott, mivel nem támogatja az Epub3 technikát teljes mértékben, csak az Apple standard verzióval működik kifogástalanul.

2012-07-14, Infoalap
Nyomtatás gomb Nyomtat